Maradnék, de érzem hogy mennem kell,
Mert vár valahol egy másik út.
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el
Ma már nem köt ide csak a múlt.

A kezed fogom ma is ugyan úgy mint régen,
A képen ott vagy te is velem és nem értem,
Miért szakadt el a kép hova tűnik a sok emlék.

R:
Leperegnek az utolsó könnyek
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek,
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk.

Az első és az utolsó lépés
Téged bánt, és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés, hogy soha semmi
Nem lesz ugyan úgy már...

Egyedül csak védtelen gyermek vagy,
Ha kell én vigyázok rád.
Ne akard, hogy mindenre választ kapj,
Egyszer tiéd lehet a világ.

Ha itt maradok összetörik majd a szívem.
A képen ott leszel mindig ahogyan régen.
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék.

R:
Leperegnek az utolsó könnyek
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek,
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk.

Az első és az utolsó lépés
Neked fáj, és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés, hogy soha semmi
Nem lesz ugyan úgy már...

Ha itt maradok összetörik majd a szívem.
A képen ott leszel mindig ahogyan régen.
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék.

R:
Leperegnek az utolsó könnyek
Elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek,
De mi nem tudjuk, hogy kire várunk.

Az első és az utolsó lépés
Neked fáj, és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés, hogy soha semmi
Nem lesz ugyan úgy már...