Fekszek az ágyon nézem a falakat
Hallom a hangod az összes szavadat
Amiket mondtál bennem itt élnek
Nem szabadulok tőlük egyre csak félek
Mondd hol vagy tudod én rád várok
Veled minden más a felhőkbe szállok
Nem féltem semmitől tudtam h ittvagy
Mindig átöleltél ha baj volt vagy sirtam
Hová mész még ne menj el
Nem mondtam el mindent ne engedj el
Nézz rám csak utoljára kérlek
Nem maradt semmim csak széttépett képek
Elmentél nem látlak már
Nélküled minden szürke meg szótlan már
Csak egy szó amit soha nem feledek
Soha nem hallom az arcomat temetem
Ennyi volt egyedül állok
Nézek a távolba mindig rád várok
Orditok utánad de nem hallasz
Az utunk már szétvált másfele tartasz
Egyedül maradtam fázok és félek
A magány vesz körül megmaradtak a képek
A szivemben őrzöm bezárva a kulcsot
Eldugtam hogy senki ne lássa
Nyúlnék érted de nem érlek el
Hogy mit érzek azt nem érted meg
Minden perc ami közös volt elveszett
Megöl a bánat lassan és eltemet
Hiába kiabálok más úton jársz már
Helyetted mostmár a négy fal mi rám vár
Belevésem mélyen a falba a nevedet
Hogy örökre velem legyél tudd hogy még szeretlek

Várj még még látlak ne menj el
Nem mondtam el mindent ne engedj el
Nélküled minden rossz én nem élek
A világ egy üres zárka ahol félek
Várj még egy utolsó pillanat
A szemem lehunyom ha eljön a pirkadat
Minden sorom egy utolsó emlék
Hogy újra enyém legyél mindent megtennék
Várj még még látlak ne menj el
Nem mondtam el mindent ne engedj el
Nélküled minden rossz én nem élek
A világ egy üres zárka ahol félek
Várj még egy utolsó pillanat
A szemem lehunyom ha eljön a pirkadat
Minden sorom egy utolsó emlék
Hogy újra enyém legyél mindent megtennék

Üres lett minden minden csendes
Nem tellik az idő lassúak a percek
Az ajtó még nyitva mindig várlak
A köd egyre sűrűbb rossz hogy nem látlak
Nézek előre kérdezem hol vagy
A szakadék köztünk mára már túlnagy
A telefont nézem várom h hívjál
Nem érdekel semmi csak várom hogy hívjál
Tudom jól hibáztam sokszor
Mondtam hogy bocsánat de semmit sem pótol
Néküled üres a szobám
Minden elszürkült nem színes a világ
Nézz fel az égre kérlek mond hiányzom
Fentről én figyelek innen rád vigyázom
Semmit se felejtek megrögzült képek
Mind bennem maradnak hiába is lépek
Ennyi volt az ajtót bezárom
Bármerre nézek az arcodat látom
Nem jössz már vissza meg maradtak a percek
Távolabb jársz már a napok meg telnek
A fájdalom erős nem bírom egyedül
Ha kérdezed hogy vagyok a válaszom remekül
Hazudnom kell a sebeim takarom
Mert vérző szívvel nem élhetek szabadon
A köd felszállt látom az arcodat
A csendet meg töri az hogy hallom a hangod
Nézek kifelé látom hogy közeledsz
Szabadulni akarok szakadnak a kötelek
Hallom hogy kopogsz az ajtóhoz lépek
Visszajöttél és érzem nem félek
Örökre itt maradsz nem engedlek el soha
Mégegyszer nem én nem leszek ostoba

Várj még még látlak ne menj el
Nem mondtam el mindent ne engedj el
Nélküled minden rossz én nem élek
A világ egy üres zárka ahol félek
Várj még egy utolsó pillanat
A szemem lehunyom ha eljön a pirkadat
Minden sorom egy utolsó emlék
Hogy újra enyém legyél mindent megtennék
Várj még még látlak ne menj el
Nem mondtam el mindent ne engedj el
Nélküled minden rossz én nem élek
A világ egy üres zárka ahol félek
Várj még egy utolsó pillanat
A szemem lehunyom ha eljön a pirkadat
Minden sorom egy utolsó emlék
Hogy újra enyém legyél mindent megtennék