Előtted nem titok,hogy nem voltunk angyalok,
És úgy is ha nem fájna semmi kín,
Táncoltunk az öröm romjain.
De néha éber reggeleken tudtuk,hogy vár ránk a szerelem!
Ilyenek voltunk,vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk és marad egy jel amit itt hagyunk ha indulni kell.
Nem féltünk semmitől,bár száz tervünk összedőlt,
Mi mégis észrevétlenül tűrtük,hogy arcunkra ránc kerül.
De néha éber alkonyokon tudtuk,hogy vár ránk a nyugalom!
Ilyenek voltunk,vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk és marad egy jel amit itt hagyunk ha indulni kell!
Ilyenek voltunk,ilyenek voltunk,emlékezz ránk!
Ilyenek voltunk,ilyenek voltunk,emlékezz,emlékezz ránk!
Ilyenek voltunk,vadak és jók,
bűnösök közt is ártatlanok.
ilyenek voltunk és marad egy jel amit itt hagyunk ha indulni kell