Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Tűnj el
Zseby
Elfeledtem mindent és jó volt úgy,aztán előtört minden ugyanúgy
felbukkantál mert vissza nyalt a fagyi,látod most te lettél a ratyi
már feledtelek és neked elő kellett jönnöd,meg kéne megint az életemből szöknöd
elköszönnöd,úgy mint régen,nem tiltalak vissza soha többé facen.
Miattad félek az érzelmektől,gyűlölök beszélni az érzelmekről
hiányzik az,hogy szeressenek,de nem tehetem meg,hogy szeresselek
rettegek és vágyom,hogy találjak valakit,aki a szívembe egy jó nagyot alakít
megszabadít tőled,a gondolattól,és a múltbéli kapcsolattól.
Padlóra küldtél,de látod felálltam,és az igazi énedre rátaláltam
nem bántam meg de kegyetlenül fájt,egyszer majd talán a szívem is megbocsájt
hisz én még nem tudok ezt kell szeretni,lehet,hogy jó volt a hátam mögött nevetni
csak feledni,akarom az érzelmet,amit neked nem kellett akkor érezned.
Pontokba szedhetném,hogy mit szeretek benned,azért a szívemet nem kellett volna elvenned
megváltoztam mert megváltoztattál,a szerelemben lehet elátkozhattál
mert rettegek attól ha gyengéden érzek,pedig az életben csak előre nézek.
Keresem,kutatom a lányt aki majd szeret,és a a múltbéli hibákon majd velem együtt nevet
aki elfeledteti az összetört szívem,harcolni fogok nehogy elveszítsem
megint kiírtam azt a mi fáj,többé nem hagyom,hogy hasson rám a bűbáj
megint feledlek és remélem ott maradsz,hogy lelkembe is megjöhessen végre már a tavasz...;)
„remélem,hogy többé el nem ragadsz...”
felbukkantál mert vissza nyalt a fagyi,látod most te lettél a ratyi
már feledtelek és neked elő kellett jönnöd,meg kéne megint az életemből szöknöd
elköszönnöd,úgy mint régen,nem tiltalak vissza soha többé facen.
Miattad félek az érzelmektől,gyűlölök beszélni az érzelmekről
hiányzik az,hogy szeressenek,de nem tehetem meg,hogy szeresselek
rettegek és vágyom,hogy találjak valakit,aki a szívembe egy jó nagyot alakít
megszabadít tőled,a gondolattól,és a múltbéli kapcsolattól.
Padlóra küldtél,de látod felálltam,és az igazi énedre rátaláltam
nem bántam meg de kegyetlenül fájt,egyszer majd talán a szívem is megbocsájt
hisz én még nem tudok ezt kell szeretni,lehet,hogy jó volt a hátam mögött nevetni
csak feledni,akarom az érzelmet,amit neked nem kellett akkor érezned.
Pontokba szedhetném,hogy mit szeretek benned,azért a szívemet nem kellett volna elvenned
megváltoztam mert megváltoztattál,a szerelemben lehet elátkozhattál
mert rettegek attól ha gyengéden érzek,pedig az életben csak előre nézek.
Keresem,kutatom a lányt aki majd szeret,és a a múltbéli hibákon majd velem együtt nevet
aki elfeledteti az összetört szívem,harcolni fogok nehogy elveszítsem
megint kiírtam azt a mi fáj,többé nem hagyom,hogy hasson rám a bűbáj
megint feledlek és remélem ott maradsz,hogy lelkembe is megjöhessen végre már a tavasz...;)
„remélem,hogy többé el nem ragadsz...”
kapcsolódó videók
keressük!
