Színes vagy színtelen a kép, amit látsz?
Fekete vagy fehér, amire vágysz?
Édes vagy keserű neked az íz,
Ami a nyelvedhez érve megvadít?
Kevés vagy épp elég az, ami van?
Ha te mindentudó én a tudatlan,
Furcsa játék, amit játszol velem,
A mellékszerep már kevés nekem!
Nincs már több ász kezemben,
Add fel, fogd fel: én nyertem!
Nem ismersz és én sem téged,
Poharadban kevert méreg!
Refr.
Látod ilyen az élet, bólints, ha érted,
Ez csak egy egyszeű vallomás!
Látod ilyen az élet, és ha nem érted,
Megérti majd valaki más!
Hangzavar, vagy a néma csend, ami kell?
Szerelem vagy a magány éget el?
Milyen távolra ér el a kéz,
Ami ha kell, majd mindent elintéz?
Kevés vagy épp elég az, ami van?
Ha te a mindentudó én a tudatlan,
Ha egy új "film" összeáll fejedben,
Mondd, milyen szerepet szánsz nekem?
Nincs már semmi, ami gátol,
Szemeimben tűz ég-lángol!
Tudom miért, s merre menjek,
Mögöttem múlt, előttem az élet!
Refr.
Látod ilyen az élet, bólints, ha érted...