A mi mesénk
Missh
Tudom, mindenkinek van egy meséje..
De ez most a mi mesénk..
Kicsim kérlek csukd be a szemed és közben ne gondolkozzál
tudom előttünk az egész, de mégsem nyúlhatunk hozzá
mert, tudom hogy szeretsz, de mégsem bújhatsz hozzám
sok mindent kibírtunk de te soha nem gondolkoztál
nem tudom minek szenvedek még, mert szenvedek rég
hiába a sok szép emlék most hamvasra ég
mindet megtennék csak ne lennék itt
bármimet odaadom csak a szívem ne vidd
Emlékszem még a napra amikor először láttam
14 lehettem és a jövőtől semmit nem vártam
a szemedbe volt valami amire rátaláltam
miattad mindent elkövettem a suli mellé jártam
mert, te alapoztad meg az ízlésem
az érzésem te voltál minden válasz minden kérdésben
úgy éreztem a kezemben van most a világ
mert a legszebb virág, velem mindig a Dunára kijárt
együtt próbáltuk a cigit együtt pusztítottunk piát
veled volt az első csókom, tiéd volt az első ....
tudom semmi nem ment simán, este rohantam az ablakhoz
kiabáltam gyere kicsim most kérlek ne gondolkozz
kicsik voltunk még a gondokhoz,
pedig akkor is mondták egy ilyen alakkal ne foglalkozz
becsaptuk a szülőket hogy egymás mellet aludjunk
mindenre megesküdtünk csak hogy egymás mellett maradjunk
De megváltozott az élet
téged akarlak a legjobban de még is tőled félek
tudom hogy ismernek engem tudom hogy ismernek téged
tudom minek voltunk együtt az is tudom mért lett vége
tudom hogy milyen a véred édes még is tiszta méreg
soha nem lesz olyan mint régen még is elengedlek téged
Itt a vége és már soha nem lesz
elviselem a vereségem mert a gyengébb az veszt
VERSE 2 :
Akárhányszor elmentünk mindig egymásra találtunk
egymásnak voltunk szeretők közbe a legjobb barátunk
együtt néztük a napot ahogy kibújik a föld alól
úgy éreztem enyém a világ én vagyok a győztes oldalon
nem volt oka hogy szerettelek soha nem tudtam hogy miért, de
előbb vágják el a kezem minthogy elengedjem a tiéd
mindent elrontottunk,
de ha bajban voltunk egymásnak mindig mi ott voltunk
Emlékszem mellettem voltál amikor magamhoz tértem
amikor leállt a szívem tudom imádkoztál értem
miattad tartottam ki, mert láttam van még remény
és most újra tönkre megyek, mert ismét nem vagy az enyém
nem tudtam megállni a saját lábamon
te fürdettél te etettél betakartál az ágyamon
a legnagyobb szánalom de erről senki nem tud
te mellettem maradtál pedig tudtad hogy hosszú az út
bajban láttam hogy szeret
de ha miatta sírok akkor a szemembe nevet
szeretem a csendet de most megöl
nem tudok szembesülni a jelennel menekülök minden elől
bárcsak gyerek lennék újra
nézzem a szemed és ahogy a szél a hajadat fújja
csak mi meg a Duna csak a kezed a kezemben
de telik az idő és csak egy emlék vagy a fejemben..
De ez most a mi mesénk..
Kicsim kérlek csukd be a szemed és közben ne gondolkozzál
tudom előttünk az egész, de mégsem nyúlhatunk hozzá
mert, tudom hogy szeretsz, de mégsem bújhatsz hozzám
sok mindent kibírtunk de te soha nem gondolkoztál
nem tudom minek szenvedek még, mert szenvedek rég
hiába a sok szép emlék most hamvasra ég
mindet megtennék csak ne lennék itt
bármimet odaadom csak a szívem ne vidd
Emlékszem még a napra amikor először láttam
14 lehettem és a jövőtől semmit nem vártam
a szemedbe volt valami amire rátaláltam
miattad mindent elkövettem a suli mellé jártam
mert, te alapoztad meg az ízlésem
az érzésem te voltál minden válasz minden kérdésben
úgy éreztem a kezemben van most a világ
mert a legszebb virág, velem mindig a Dunára kijárt
együtt próbáltuk a cigit együtt pusztítottunk piát
veled volt az első csókom, tiéd volt az első ....
tudom semmi nem ment simán, este rohantam az ablakhoz
kiabáltam gyere kicsim most kérlek ne gondolkozz
kicsik voltunk még a gondokhoz,
pedig akkor is mondták egy ilyen alakkal ne foglalkozz
becsaptuk a szülőket hogy egymás mellet aludjunk
mindenre megesküdtünk csak hogy egymás mellett maradjunk
De megváltozott az élet
téged akarlak a legjobban de még is tőled félek
tudom hogy ismernek engem tudom hogy ismernek téged
tudom minek voltunk együtt az is tudom mért lett vége
tudom hogy milyen a véred édes még is tiszta méreg
soha nem lesz olyan mint régen még is elengedlek téged
Itt a vége és már soha nem lesz
elviselem a vereségem mert a gyengébb az veszt
VERSE 2 :
Akárhányszor elmentünk mindig egymásra találtunk
egymásnak voltunk szeretők közbe a legjobb barátunk
együtt néztük a napot ahogy kibújik a föld alól
úgy éreztem enyém a világ én vagyok a győztes oldalon
nem volt oka hogy szerettelek soha nem tudtam hogy miért, de
előbb vágják el a kezem minthogy elengedjem a tiéd
mindent elrontottunk,
de ha bajban voltunk egymásnak mindig mi ott voltunk
Emlékszem mellettem voltál amikor magamhoz tértem
amikor leállt a szívem tudom imádkoztál értem
miattad tartottam ki, mert láttam van még remény
és most újra tönkre megyek, mert ismét nem vagy az enyém
nem tudtam megállni a saját lábamon
te fürdettél te etettél betakartál az ágyamon
a legnagyobb szánalom de erről senki nem tud
te mellettem maradtál pedig tudtad hogy hosszú az út
bajban láttam hogy szeret
de ha miatta sírok akkor a szemembe nevet
szeretem a csendet de most megöl
nem tudok szembesülni a jelennel menekülök minden elől
bárcsak gyerek lennék újra
nézzem a szemed és ahogy a szél a hajadat fújja
csak mi meg a Duna csak a kezed a kezemben
de telik az idő és csak egy emlék vagy a fejemben..
kapcsolódó videók
