Odakint a réten, mind ki nyílt a rózsa
Arra járt egy kislány, piros mint a rózsa
Öröm a szivében, bánat a lelkében
Meglátott egy rózsát as út közepében
Nézte, nézegette aztán föl is vette
És az ima könyvbe titkon bele tette.
Odakint a réten, min el hullt a rózsa
Abból a kislányból, asszony lett azóta.
Tiszta a szobája, selyem a párnája
De a selyem párnán, nyugtalan as álma
Könny gyűl a szemében, senki nem tud róla
Csak az ima könvyben az a hervadt rózsa.