Csöndben bandukolsz, fejed leszegve
Egy nevet mormolsz sírva egy másikat nevetve
Alszik a város, nézed a hidakat, aztán
Megállsz a vén platán tövén a tam-tam lomb alatt
Hűvös szél fúj végig az utcán, rég aludni kéne
Holtfáradtan imbolyogsz a sápadt lámpafénybe'
Bűntudat gyötör, már csak ez tart ébren
Mennél is meg maradnál is, kavarog a borod a vérben
Nem jön a mámor, csak az emlék, pohárral tele az asztal
A hely, ahol vagy nem riaszt el és nem marasztal
Ugyanúgy élsz, ugyanúgy látsz, ugyanúgy érzel mindent,
De sohase' leszel már az, aki voltál, -tudtad ezt és mégis- összebarmoltál mindent
De itt a hajnal a friss hideg levegő
Megcsillan a napfény a szilánkon, csak a morzsákat nézed
És sajnálod magad, és nem is érzed, hogy valaki figyel,
Valaki vár – valaki figyel
Valaki neked is jár