Hosszú úton járok, a végtelen vezet,
Éjjek, nappalok az úton érnek,
Nem űzött senki, de mégis itt vagyok,
Messze tőled délnek tartok.
Száguld a gép, rohan velem,
Messze tőled, kedvesem,
Száguld a gép, rohan velem,
Nagyon hiányzol, kedvesem!
Visszatérek hozzád, ha utam véget ér,
Visszatérek . . . tudod miért!
Leseprem magamról a hosszú út porát,
Töltsük együtt ezt az éjszakát.
Száguld a gép, rohan velem,
Hozzád repít, kedvesem,
Száguld a gép, rohan velem,
Nagyon hiányzol, kedvesem!
Az úton ér a hajnal, úgy, ahogy szokott,
Magam mögött házak, városok,
Tudom haragszol, de talán megérted,
Elhagytalak újra, hogy visszatérjek.
Újra száguld a gép, rohan velem,
Messze tőled kedvesem,
Újra száguld a gép, rohan velem,
Nagyon hiányzol, kedvesem!
Újra száguld a gép, rohan velem,
Messze tőled kedvesem,
Újra száguld a gép, rohan velem,
Nagyon hiányzol, ha nem vagy velem!