Kérdésed előzőm meg ezzel mármint azzal,
Hogy olyan vagy nekem, mint egy jármű hogy utazzak.
Pont, mint egy kamasznak a hajzselé,
Te vagy az összes érték ami húzza a zsebét.
Ha van egy ablakom te vagy benne a zsiráf,
Ha koktél lennék akkor te raknád belém a Ginát.
Vagy simán jobb egérgomb lennék te meg a frissítés,
Életfogytig bűnöz az akinek te maradsz az indíték.
Magad vagy az arany ha néha korán kelek,
A zöld lámpa ha mehet a csavarban a menet.
Úgy szólítalak otthon, nem kell máshol laknom,
Az alkohol lemos mindent mint a körömlakkod.
Te vagy a szám, ami megy egész nap a fülembe,
A kedvenc pólóm, amit soha sem tűrök be.
Az üvegszilánk, amitől a kerék ereszt le,
Te vagy részemről a szerencse.

Refrén 2x

Olyan vagy nekem és talán még maradsz is,
Nem csak egy fekete lyuk hanem maga a galaxis.
Nem mondok már többet ha még mindig nem esett le,
Sorok között ott van, hogy rólad szól te esetlen.

Te vagy a koccintós után valami jobb pia,
Hogy jobban láthassak a nagyobb dioptria.
Nem fektetnek le nyolcan te vagy a fektetett nyolcas,
A veszett kutyában minden bolha.
Olyan vagy nekem, mint egy szétgyúrtnak a Danabolt,
Vagy, mint egy hentesnek a bárd, amivel darabol.
Angoloknak a tea, ami a helyzet után semmi,
Konyhának a Ramsay nem lennének a lenni.
Tudománynak a főkereke, csapatnak a drukkerek,
Sorozatoknak a nyuggerek, bennszülötteknek a dzsungelek.
Gyereknek a járóka, arany az álomban,
Rágó minden hányónak, későknek a hány óra.
Te vagy minden versenyzőn a sorszám,
Ha cigizni akarok, akkor az utolsó szál.
Miattad van jó kedvem, ha megyek mulatni,
Te vagy a lényeg, amire ki akartam lyukadni.

Refrén 2x

Olyan vagy nekem és talán még maradsz is,
Nem csak egy fekete lyuk hanem maga a galaxis.
Nem mondok már többet ha még mindig nem esett le,
Sorok között ott van, hogy rólad szól te esetlen.