Égőszárnyú lepke átsuhan az éjszakán
Alszik már a város, nem jár senki az utcán
Meddig tart ez, meddig lesz sötét, mikor telik be a pohár
Lassan hat a méreg, ágyában egy kígyó vár
Ne verd már magad, egy asszony foglya vagy
Nem lehetsz szabad, mert bunkó vagy
Hidd el, hogy a sírás nem segít a gondokon
Bolond ez az ország, őrült minden hatalom
Ki lesz a király, kié lesz a vár, el kellene dönteni már
Ki az aki megtér, s ki az aki másra vár
Ne verd már magad, egy asszony foglya vagy
Nem lehetsz szabad, mert bunkó vagy
Elszállnak az évek, nincs virág az asztalon
Meghaltak a fények, képek lógnak a falon
Hol van az a hely, hol van már a nyár, azóta még minden úgy fáj
Megszűnik az érzés, az út végén a semmi vár
Ne verd már magad, egy asszony foglya vagy
Nem lehetsz szabad, mert bunkó vagy