Akkor is olyan szép volt,
amikor elhagyott...
Ezüstös édes álom,
fájdalmas ébredés.
Gyönyörű lázas álom,
égett csókjától a szám...
De egy nap jó barátom,
eltünt az a leány.
Csodaszép hazug álom,
rozsdás violák.
Csókját vissza vágyom,
s a kertek mosolyát.
Kóbór csalfa álom,
drága violám...
Illatos kisvirágom,
széttör most a a magány.
Szép volt mint egy álom,
hajnali tünemény.
Ezüstös édes álom,
szemében játszott a fény...
Gyönyörű lázas álom,
égett csókjától a szám...
De egy nap jó barátom,
eltünt az a leány.
Még a külvárost járom,
vígasztal a remény.
Egyszer csak megtalálom,
boldog leszek majd én.
Kóbór csalfa álom,
drága violám...
Illatos kisvirágom,
széttör most a a magány.