(Dipa)
Csalódtam már rengeteget, nem keresem
Az okokat, nem zokogok, csak elengedem.
A hátad mögött kidumálnak, de mind megy utánad,
Azt mondják, sok sikert, de ha bejön, megutálnak.

Nyisd ki a harmadik szemed és láss,
Mielőtt a csapdádba belesétálsz!
Ne várd, hogy a hazug barát segítsen!
Ismerd meg magadat, más nem is kell

Ne építs magadnak több falat, mert
A legjobb barátod önmagad,
Más gondja nem a tied, más nem oldja meg a tied,
Más ne fojtsa meg a szíved, ne oltsa el a hited!

Mindig csak a nyüzsgő világ zaját hallod,
A magány segít hallani a saját hangod,
Csak haladj, mert nem lényeg, hány csapda van,
Soha ne függj másoktól, légy csak magad!

Refrén (MC Fedora)
Nem kell segítség senkitől, elbukik a gyenge jellem.
Törj ki a semmiből, legyél csepp a tenger ellen,
Csepp a tenger ellen! Mindig csak menj, ne menekülj
Ne állj meg, csak magad vagy a világ ellen egyedül!

(Fura Csé)
Járom az utamat, én nem futok el,
Amíg a csillagokig nem jutok el.
Kamu barátokra átok, egyet áruljatok el,
Hogy mit kellett volna tennem, hogy ne áruljatok el!

Az vagyok, aki, nem érdekel, hogy ki, minek lát,
Akik utálnak, mind csak irigyek rád.
Az álruhát le, fejjel a falnak, arccal a harcra fel,
Ha a part szakad is csak magad add, maskara: hagyd csak el!

Hogyha kell, vesszek el,
Mint Robinson, vezekelve a tengerbe evezzek el!
El a kezekkel, nem a segítségetekkel kell,
Megnyernem a saját csatámat, mindenem erre tettem fel!

Halljátok, gyávák, nem hajazok tirátok,
Mert ti nem álltok ki, én meg nem kiáltok.
A bajban, lesz, ami lesz, ha takar a föld leple,
Büszkén halok, mert csak a legnagyobb győzhet le.

Refrén (MC Fedora)
Nem kell segítség senkitől, elbukik a gyenge jellem.
Törj ki a semmiből, legyél csepp a tenger ellen,
Csepp a tenger ellen! Mindig csak menj, ne menekülj,
Ne állj meg, csak magad vagy a világ ellen egyedül!

(NB)
Légy csak magad, ha kell! Ne félj, nem kaphatnak el!
Tiéd az akarat, magadat add, ha rád tapad a vaker!
Kerget a sorsunk. Mér' legyek, mondd, vagányabb ember én
Má' bárkinél? Hisz szabad vagyok a magány habtengerén.

Ha mar, hiába. Hamar rájössz te is, önmagaddal harmóniába' jobb
Az eszünk, ha kitart is, a "lie"-kok zajába veszünk, ordibálva
Evezünk, hol, mi jár, a jellemünknek már sok,
Önmagadra számíts így, ne mások holmijára!

Hiszem, van már, asszem, nem egy
Csepp a tengerbe', ki velünk együtt árral szembe megy.
Te is válassz, mikor erőre kapsz, légy féktelen, de rögtön,
Hisz ez lételem, ha a tv-kép is a végtelenbe lökne!

Nem értelek, elég ebből rég, ha épp ebben dörög az ég fölöttünk,
Ha már mindenki az online éterben pörög. Légy csak magad!
Majd lépj ki, hol a ráció vonul,
Mert mára rája mégis egy tengernyi információ borul