így kezdem el, mindig így kezdem el
nekem nem számít, engem nem érdekel
alsógatyában állok a fürdőszobában,
és várom tovább, amit mindig vártam,
hogy ne kelljen felkelni nyolckor már,
és a vidéki srác majd csodát csinál
de ez nem jó így, mindjárt harminc vagyok,
és még mindig csak számlák és táblázatok,
rövid hétvégék, hosszú hétköznapok,
ez az utolsó évem, hogy megint úgy érzem, hogy
nem történt előrelépés,
de jövőre minden más lesz
így kezdjük el, mindig így kezdjük el
nekünk nem számít, minket nem érdekel
alsógatyában állunk a fürdőszobában,
és várjuk tovább, amit általában,
hogy szeressen mindenki egyformán,
és mehessen berúgni munka után
de ez nem jó így, mindig elfáradunk
és a szombatra ráment a vasárnapunk
idén hányszor kell újra eljátszanunk, hogy
ez az utolsó évünk,
amit megint úgy végzünk,
hogy nem történt előrelépés
de jövőre minden más lesz