/Siska Finuccsi/
Ha igazán ismernél, látnád a szememben,
hogy nem könnyű az élet, és még pénz sincs a zsebemben.
Ha igazán ismernél, tudnád, hogy a nevem
éppen annyi bajjal jár, amennyi a sikerem.
Ha igazán ismernél, akkor vágnád az én utam,
sokkal nehezebb annál, mint hogy te végigjárnád.
Ha igazán ismernél, súgnád honnan jöttem,
de a magadfajta jobban jár, ha távol marad tőlem.
Ha igazán ismernél, engem fújnál a falakra,
szavak nélkül értenél, és nem hagynál magamra.
Ha igazán ismernél, éreznéd mi hajt,
velem énekelnél, velem írnád a dalt.
Ha igazán ismernél, soha nem kérdeznél,
együtt mozdulnál velem és együtt lélegeznél.
Ha igazán ismernél, a jobbik felem lennél,
egy életen át Te meg Én, és csak engem szeretnél.

/Refrén/
Olyan vagyok mint Te és Te olyan vagy mint Én,
de ha igazán ismernél, akkor önmagad lennél.
Mert, ha olyan lennék mint Te, és Te épp olyan mint Én,
A világ színtelen lenne és engem sem ismernél.
Olyan vagyok mint Te, és Te olyan vagy mint Én,
De ha igazán ismernél, akkor önmagad lennél.
Mert, ha olyan lennék mint Te, és Te épp olyan mint Én,
A világ színtelen lenne és engem sem ismernél.

/Norba/
Az élet néha jóval több, mint őszinte,
a rapp koffeien, a fake-ek a kávémat nem főzik le.
Én nem jövök felbőszítve, számolok 10-ig a tiszta lángot őrizve.
Foltozott szívek, időnként kitépve,
magamra számítok, nem arra ki véd be.
Nincs mit vesztenem, szabadság a négyzeten,
mer’ erre tettem fel az egész kurva életem.
Azt hiszed ismersz, mer’ vannak itt dalok amik,
át se mennek milyen elveket vallok.
Üres fejektől ne legyenek fenn’ a karok,
mer’ amit Te csóválsz, a kutya, Te farok.
A tudás hatalmában Te is ez lennél,
de hogyan nyerhetnél, ha sose vesztettél?!
Amíg lesznek szavak én mindig állom,
Ki az igazi, valahogy így definiálom:

/Refrén/
Olyan vagyok mint Te és Te olyan vagy mint Én,
de ha igazán ismernél, akkor önmagad lennél.
Mert, ha olyan lennék mint Te, és Te épp olyan mint Én,
A világ színtelen lenne és engem sem ismernél.
Olyan vagyok mint Te, és Te olyan vagy mint Én,
De ha igazán ismernél, akkor önmagad lennél.
Mert, ha olyan lennék mint Te, és Te épp olyan mint Én,
A világ színtelen lenne és engem sem ismernél.

/Phat/
Ha igazán ismernél, akkor tudnád, hogy mennyit,
küzdöttem és hajtottam, hogy eljuthassak eddig.
Ha igazán ismernél, esne le csak, hogy 10 év,
volt a skorpióban több vér és könny, mint hinnéd.
Ha igazán ismernél, nem csak egy könyvtár lennék,
meg pár track – na, ja – és soha nem unnál meg.
Ha igazán ismernél, akkor te lennél az 5 közül
az egy spanom, és ha Te vagy ez csak Neked megy.
Ha igazán ismernél, nem kérdeznél,
akkor sem ha nem értenél, mert éreznél.
Ha igazán ismernél, látnál be a dolgok mögé,
ahogy sorolnám fel sorban, olvasnál a sorok közé.
Ha igazán ismernél, döbbennél rá csak, hogy
nincs az az Isten, hogy szándékkal ártsak.
Ha igazán ismernél, ismernéd a másik oldalam is,
és nem lenne a kép hamis. – ez pé –

/Refrén 2x/
Olyan vagyok mint Te és Te olyan vagy mint Én,
de ha igazán ismernél, akkor önmagad lennél.
Mert, ha olyan lennék mint Te, és Te épp olyan mint Én,
A világ színtelen lenne és engem sem ismernél.
Olyan vagyok mint Te, és Te olyan vagy mint Én,
De ha igazán ismernél, akkor önmagad lennél.
Mert, ha olyan lennék mint Te, és Te épp olyan mint Én,
A világ színtelen lenne és engem sem ismernél.