Király:
Fiatal, s féktelen gyermek ő még
Szívében a bosszú tüze ég
Szeretné vissza az apja földjét
Pedig az jog szerint végleg miénk
Induljon hírnök nyomban a bátyjához
A hírrel, hogy öccse elért hazánkhoz
Ő bölcs és öreg, de nem is tud róla
Hogy öccsének milyen gyilkos a szándéka
Mihelyt már tudja biztos vagyok benne
Hogy szívében kétségnek helye nem lenne
És rögtön az ifjút vissza is rendelé
Hamlet:
Csak játssza, csak játssza a királyt
Pedig apámnak nyomában sem jár!
Laertes:
Esküvődre ím megtérnék
S holnap már el is mennék
Arra kérem kegyelmedet
Hogy ezt nékem engedje meg
Király: Polonius?
Polonius:
Hosszas, hosszas nyaggatással
Engedelmem így lett társa
Kérem fenség, hogy bocsássa
Király:
Megadom így néked azt, amit kérsz
Tudom, hogy Frankhonban boldogan élsz
Ha indulni vagy már ily hamar kész
Utadon mindvégig áldjon az ég
Ophelia:
Fogadd uram szolgálatom
Bár a bátyám igen távol
Apám és én itt maradunk
S téged így szolgálunk
Az mi engem még itt tart
A bátyád egyetlen fia
Szeretem őt teljes szívvel
Gondolattal s cselekvéssel
Király:
Köszönöm leányom nyilatkozásod
Őszinte beszéded és nyájasságod
Most uraim dolgukra mindenki távozzon el!