Kérdem én:
Mire elég
Fél élet hogy megértsem,
Hogy miért oly jó,
És miért kell már,
a barátod is gyilkos szemmel nézned?
Magunkba fúródik a golyó!
Tudjuk hogy nem lesz ez így jó!
Valamit tenni kéne már!
Meg kell bontani már a sort!
Ne hagyjuk elfolytva a szót!
De félek hogy ennyi nem lesz elég!
Holnap már minden más lesz!
Egyetlen szóból száz lesz!
Mindenki jobb sorsra vár!
Az ajtó nyitva áll előtted,
A jövő egy karnyújtásra tőled,
Gondolatban messze száll,
Egy új világ.
Miért kell még
az életed?
Elveszted vagy elveszik tőled!
Lelkedről még
Ott van a kép!
Mely talán nem szalad mellőled!