Végérvényesen őszbe hajlik,
A káromkodásom se hallik.
Súlytalan csók robban a porban.
Koitálj, gravitálj, aztán jól van.
Súlytalan csók robban a porban.
Koitálj, gravitálj, aztán jól van.
Rohadt gyümölcs az arcom, fáradt.
Kacsints felém asszony-állat.
Úgyis elrohad a szemem kékje,
Koitálj, gravitálj, aztán vége.
Úgyis elrohad a szemem kékje,
Koitálj, graviálj, aztán vége.
Koitálj velem édes,
miközben a világ szétes...
Padlót fogott érzelmemben,
Szálka ment a két szemembe.
Úgy szúr a világ pici csókja,
Koitálj, gravitálj, aztán jól van.
Úgy szúr a világ pici csókja,
Koitálj, gravitálj, aztán jól van.
Koitálj velem édes,
miközben a világ szétes...