Egy rózsaszál szebben beszél,
mint a legszerelmesebb levél.
Nem tud az írni, aki küldte,
mert aki küldte, már nem él.
Nyugszik a csöndes temetőben,
szemét lezárta a halál,
az ő porából nőtt e rózsa,
e rózsa, rózsa, rózsaszál.
Egy rózsaszál, ezt hoztam én,
benne az ő szerelme él,
így tud a hűséges szerelmes
a síron túl is szeretni még.
Nyugszik a csöndes temetőben,
szemét lezárta a halál,
de él szerelme ez a rózsa,
e rózsa, rózsa, rózsaszál.