A Nap és a Hold csalfa játéka,
Aphrodité mosolygó árnyéka,
Érosz tetovált halántéka,
Az Aranykor maradéka
Ahogy a háromszögekből piramis,
Vagy a látszatból igazit
Úgy rándul meg a szemhéjam,
Megtámadt minden misztéria
Ahogy elsuhannak azok, akiktől félsz,
Mikor te pont arrébmész
És még az Isten is csak tippel,
Hogy itt valaki viccel
Az elsuhant gonoszok klubja mellett,
Sétálok és nyelek egyet,
Nem hiszek már bennük se,
Valaki más bűntessen
Ahogy nézem a tetoválást Érosz halántékán
Szemem fénye végig fut Aphrodité árnyékán
Tűnődöm, hogy ez egy maradvány,
Látom Apollót lopni, ezt kinövi tán
Az aranykori istenek lopnak, kígyók énekelnek,
A madarak sírnak, az emberek sziszegnek
Az okosok alszanak, a buták többen lesznek,
A lusták dolgoznak, a gyávák cselekszenek,
A régiek elmosódnak, az újak itt vannak,
Az urológusok dinnyemagot szarnak.
Az utakat nézem és mélázok magamban,
Aphrodité árnyéka hol-hol eltakargat
Bemutatok a semminek, úgy érzem jó
Látom, hogy mögöttem könyvet lop Apolló