Megszülettem, itt vagyok
Elfogadtam sorsomat
Vártam rég egy segítő kézre
De egyedül maradtam
Én, az ember árnyéka
Bűnben fogant életem
Ez a test, mi befogadott
Többet értem már nem tehet
Refr.:
Ahogy a hang megszólal a fejemben
Újjáéled bennem a vágy
A fegyver töltve a kezemben
Megszűnik a gátlás,a szánalom
Az ösztön irányít!
Magam ellen fordít!
Előttem egy tükörkép, Egy elmosódott álca
Egy földrehullot angyal,
Önmagamnak más
Átüt rajta a közöny
Szemében ott a válasz
De nem értem
Hogy miért volt hiába
Ez az elhatalmasodott szenvedély
E felfordult világban
Hol minden boldog perc az enyészet csírája
Kezemben a fegyver megadja a választ
És ha felébred az ösztön, leszek önmagam bírája
Hazug szóval búcsúzom, nem tekintek hátra
Nem fáj az, mi volt és nem nézem
Mi várna még rám