Nézd,ez fény,vajon mit érlel
Lénye mindent beragyog
Lehetne tán maga az ember
De lelke védtelen,s gyarló
Hol van megírva
Hogy nem létezik végzet?
Egyszer majd,ha a fény kialszik
És a valóság részt követel
Feltűnik majd,milyen törékeny
Volt az,mit világnak hittek
A végtelen mindenben létezik
Asztrálpor kavarog,örvénylik
Épp mintha látnád,
S mégsem találnád
Így lett megírva,benne lebeg a végzet
Épp ahogy teremthet,
El is emészthet
Éltet,emészthet
Fényt ád,sötétbe tör
Mint érzés vagy képzet
Asztrálpor kavarog,testet ölt
Fényt ád,sötétbe tör
Kavarog - testet ölt
Egyensúly,alapja létnek
Részben,s egészben
Az ellentétre épül minden
Káosz,s harmónia egyben