Itt is, ott is azt hallottam vasárnap,
A sok irigy kibeszélt a világnak.
Mind azt mondják, hogy el-el járok hozzátok,
Össze-vissza fecsegnek a pletykások.
De én azért minden este eljárok,
Nem tart vissza a sok beszéd, az átok.
Ölelj, csókolj szívem, drága szerelme,
Szüret után enyém leszel örökre.