Lelkem az a sebzett vadkan kinek a szívét Neked adtam, kinek a szívét összetörted, majd a vadkant is meggyötörted. Rémálmomban visszatér, s a kötélhez is elkísér a tett, mellyel megaláztál, tönkretettél,meggyaláztál. Ez nem Te vagy, nem és ezért sír érted a lelkem. Tudom,hogy így van,és érzem, hogy Te vagy az életem. Hisz ha belenézek is a szemedbe, nem láthatok bele a fejedbe, de küzdök azért, amit érzek,és tudok… hogy a szíved mélyén rejtőzik még titok... Nem kell szemed csillogása, nekem nem kell lelked tisztasága. Kellesz nekem,és ezt te is tudod, de utánad már soha nem futok.