Hadd szóljon és messze szálljon fel,
A hang melyre csend felel.
Hadd szóljon és hadd képzeljem el,
Hogy rátok már az ég ügyel.
Az mind amit adtatok,
Sajnos megkopott,
Sajnos elfogyott,
De én nem felejtem el.
És szép...
Az mind amit mondtatok,
Csak a messzeség,
Hova nem jutok,
De itt is szól a dal.
Hát nincsen semmi baj,
Jó éjt!
Jó éjt!
Amíg minden kisgyerek,
Buta ősein nevet,
Akik nem tudták,
Az élet értelmét.
Ez így van jól,
Jó éjt!
Hadd szóljon és hadd repüljön el,
Bár addig úgysem érhet fel.
Hadd szóljon és hadd felejtsük el,
Mint mindent ami élni mer.
Hadd szóljon míg itt vagyok,
Míg a hangjaim mint az illatok,
Csak könnyen illanó mesék.
Hadd szóljon amíg elhiszem,
Hogy az életem nektek így üzen,
És meghalljátok még,
Az utód énekét,
Jó éjt!