Láncra verve sikít a jövő
Füledbe liheg egy furcsa szél
Mocskos érzés rágja a lelked:
- Semmi Neked most többet ér!
Hiszel benne, hogy: -Hajrá, meg minden!
Nyújtod a markod a semmiért.
Élvezik, Te nevetve vérzel!
Mosott aggyal boldog a lét!
Itt a méreg!
Lehet, hogy Neked ez ennyit ér!
Legyen vége!
Anyádnak integess, Öcsém!
Várod az ígéret földjét,
A nagy embert, aki megsegít!
Álarcot hord, táncol Neked,
Segélyt oszt és felmelegít.
Hiszel benne, mert: -Nagyon is! Naná!
Elhiszed neki, hogy hinni kell.
Félelem a boldogság ára,
A boldogság meg pofán ver!
Itt a méreg!
Lehet, hogy Neked ez ennyit ér!
Legyen vége!
Anyádnak integess, Öcsém!
Anyádnak integess, Öcsém!
Csábos a mosoly, csábít a hazug,
Az a hülye, akinek más a szép!
Hány éve már hazudik Neked?
Érted van, de fölötted él!
Toronyból ordít: -Nézd a TV-t!
Készül a műsor, folyik a vér!
Vágysz oda, csak nézned lehet,
Integet Neked és Tőled fél!
Itt a méreg!
Lehet, hogy Neked ez ennyit ér!
Legyen vége!
Anyádnak integess, Öcsém!
Itt a méreg!
Lehet, hogy Neked ez ennyit ér!
Hát legyen vége!
Anyádnak integess, Öcsém!