A saját utam keresem rég,
Más keresztbetesz ezért
A nagy világ már előttem,
A félelmem megöltem.
De akadályokba ütközöm,
A sok bajjal küszködöm
De kritizálnak és megvernek,
Örömöt, kedvet elvesznek!
Álljak talpra és küzdjek úgy, ahogy senki más nem tette,
Legyek boldog, és örüljek, ha már a kedvemet elvetted?
Nem tűröm, hogy a másik... lehet az bármi vagy bárki,
Legyintsen rám és lazán félreállít.
Minden egyes próbálkozásom
Vízbefullad, ezt látom.
Nem tisztel senki sem,
Nem is kellek senkinek.
Hát türjek még? Mondd, meddig?
Meddig kell még ezt tenni?
Miért van a sok rágalom?
Én ezek miatt lázadok!
Elátkozott ember vagyok,
Kiért semmilyen csillag nem ragyog.
Bal oldalt ördög, jobb oldalt angyal
Hiába van, így a jön a nagy baj!
Legyintsen rám és lazán félre állít...
Legyintsen rám és lazán félre állít...
Legyintsen rám és lazán félre állít...
Legyintsen rám és lazán félre állít...