Hosszú út amit be kell járnod,
ennek végén emberré kell válnod.
Mert megszületsz és meg is halsz,
közben folyik az élet nevű harc.
Hónapok repülnek, évek peregnek,
azt veszed észre már nem neveznek gyereknek.
Kilépsz te is a nagy betűs világba,
ha sikeres akarsz lenni annak megvan az ára.
Nem vagy más mint egy "átlagos" ember,
kinek az élete csak is a kender.
Egyedül vagy akár egy remete,
nincsen családja nincsen gyereke.
Hosszú utad végén a kulcsot leadod,
magad mögött csak a csendet hagyod.
A tested nem a tiéd kölcsönbe kapod,
Szent Péternek majd vissza is adod.