Én másképp érzem szerelmednek izét,
S látni hagyom lelkemből a jót,
Én álmodom az elűzött szerencsét,
Mindent másképp érzek tudod,
Más a mosolyod könnyes arcodon.
Összegyűrt fényképről nem mosolygok,
Inkább figyellek ahogy álmodol,
Meggyújtok szívedben minden lángot,
Fénye gyöngéden majd átkarol,
Hisz most is neked szól ez a dallamom.
Refr.
Álmaimból elloptam egy képet,
Azt élem most boldogan veled,
Ha várnának a kapun túl könnyeznék hangtalanul, hisz mást az élet úgysem adhat már.
Te másképp látod szememben az érzést,
Hagyom lassan rájössz egyedül,
Nem teszem fel többé azt a kérdést
Hallgatok, csak a dallam csendül,
Csak ő egyedül , csak ő egyedül.
Refr.
Keressünk mindent ami szép,
Az élet nekünk meddig enged még,
Nyújtsuk kezünk mindenkinek,
És szerelem helyébe szerelmet.
Keressünk mindent ami szép,
Az élet nekünk meddig enged még,
Nyújtsuk kezünk mindenkinek,
És szerelem helyébe szerelmet.