Marosvásárhely
Szagok, iszonyatos emlékek
az utcákat újra járom,
Átlyukasztott villanyoszlop
golyók nyomait látom.
Lelkiszemeim elött
megmaradt minden rémisztő kép,
ahogy védekezni akart,
a már régen átlőtt kéz.
refrén
valami bűzlik, valami bűzlik az árulás szagát érzem.
valami bűzlik, valami bűzlik az idő nem mossa el.
- Álarcban készült a rendszer
Átnevezni a magyar szót,
Ezrek gyorsan odamentek
lássák az árulót.
Mindent ígért, de elfeledte
helyette zsoldosok jöttek.
Körbezárt magyar népre,
teherautóval beledöngöltek!
Molotov repült több száz,
üvegágyon ment a séta
tankoknak forgó ágyúival
határokat kőrbe fogtak.
-Írónknak szemét vették,
többre nem volt bátorságuk,
de mi ellenük álltunk,
megtartottuk magyarságunk.
Úgy élj, ne hagyd hogy átnevezzen,
úgy élj, hogy lehess büszke.
Akkor is ha meghalsz
üvegágyon meggyötörve.