Sybill levele + szerelmi kettős
Sybill (operett)
Kis Petrovom,
Remélem, megbocsájtja,
Hogy búcsú nélkül
Hagytam el magát!
Tudom, hogy ön Sybillnek
Jó barátja,
S egy jó barát
Az mindig megbocsájt.
Kövesse példám,
Szép vidáman éljen,
A sors nekünk
A válást rendelé!
Ha fáj is kissé,
Petrovom, ne féljen,
Azért a szívem
Nem szakad belé!
Ma érkeztünk,
És máris írok, látja,
A szállodánk elég finom,
És hull a hó,
S a hópehely hullása közben
Magáról elgondolkozom...
Szerelmünk,
Mint virág a hófúvatban
Elhervadt máris,
Mielőtt kinyílt...
Szorítsa meg kezem
Így gondolatban,
És kérem, hogy
Feledje el Sybillt!
Petrov:
Én édes asszonyom, Sybill,
Visszajő a szép idill!
Házunkon olvad már a hó,
S majd hogyha
Zeng pacsirtaszó,
Esküvőre lépünk...
Sybill:
Hangod hallom,
Arcod látom,
Mégis, mégis álom,
Csak álom!
Petrov:
Ez csak álom!
Együtt:
Én édes szép szerelmesem,
Jöjj vélem engedelmesen,
Szép lesz majd az élet,
Én szerelmesem!