Úttalanul

Jóindulat

Furcsa mód olyan lusta volt
Igaz, túl vagyunk már rajta.
A kert felásva, s minden bárba
Alkoholba mártva,
Romlott lelkünk, s elfelejtünk
Minden kósza vágyat.
Fejünk fölé az ördög állít
Kénköves sátrat.


Felnézett, mikor eltévedt,
De már többé nem találta.
A felhők alatt egy halvány alak,
Kit önmagára hagytak.
Nem keresték, eltemették
Élve, mégsem bánja.
Szívét így már nem szúrja át
Semmilyen lándzsa.

Refrén:
S megvédené magát, ha így
A sebek begyógyulnak mind.
Hiába tépnék fel megint
Egykedvűen csak rálegyint.
Monoton minden mozzanat,
Szürkébe öltözött a nap
S ha ez végleg így marad
Magunk köré építünk falat.


Felkészült, de úgy megrémült,
Mikor kalitkába zárta
Érzéseit, s a térkép szerint,
Mi némán reá tekint.
Messze eljut és csak egy út
Vezet új irányba.
Majd elindul később, ha már
Ki lesz táblázva.
előadó: Jóindulat
album címe: Mondom...
megjelenés: keressük!
hossz: 3:26
kiadó: keressük!
zeneszerző: Cserép Dániel
Karácsonyi Balázs
Udvari Ádám
Udvari Dávid

szövegíró: Udvari Ádám

stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 3145
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i