Egy őszi éjjel az álmos hold lassan ballagott,
Odébb ment, hogy megmutasson két csillagot.
Házam ablakába csengő hangjuk elért,
Szemem lehunytam, s hallgattam a fénypár énekét.
Az égi dallal hamarosan újból visszatértek,
S így lettek a szombat esti percek ünnepek.
Szelíd mosolyukat, a tiszta hangjukat
Őrizzék angyalok az éj alatt!
Csillagok, énekeljetek
Nem fog halványulni a fényetek
Csillagok, mindig nevessetek
Hangotok elhozza az üzenetet.
Hűvös van, és az ablakom mégis nyitva áll,
S a varázslat helyén már néhol más valami jár.
Fényesen ragyognak, de nem, nem nekem:
A két kiscsillag szívből énekelt!