Tizenhat éves vagy, tele élettel
amíg az égi bábjátékos mást nem rendel
és sötétbe' mész haza
-erős szélben- magad
egy kiló kenyérrel a hónod alatt
és egyik nap olyan mint a másik...
szép az időnk épp mint tegnapelőtt,
vagy tegnap
szólhat madár, de új dalt nem tanulnak
nem tanulnak
és ha valaki kérdi hogy vagy, akkor jó pofát kell vágni, pedig
nem mennek úgy a dolgok, ahogy már szeretnéd látni,
ha valaki kérdi hogy vagy akkor jól pofán kell vágni
azért ne menj haza sírva
fésüld a hajad a homlokodba
ne látsszon, mi van ráírva,
hogy ne látsszon, mi van ráírva
szép az időnk épp mint tegnapelőtt,
vagy tegnap
szólhat madár, de új dalt nem tanulnak
nem tanulnak
beleolvasnak az újságodba és olvasnak a szemedben
látod, mindenhol ott vannak
"miért születtem ide?!"
és:
"úgy szeretem ezt a várost..."