A sorsot döntő első világháború végén,
Nagy erővel győzött az Antant szövetség,
Trianonban megkötték a béke szerződést,
S ez hazánk és szívünk szakította szét.
Tizennyolcban létrejött a Nemzeti Tanács,
Legfőbb célja a Székely Népköztársaság,
Sajnos ez csak álom marad tizedeken át,
Hisz nem hallja már senki népünk sóhaját.
Ref. Hadrakeltünk mindig ha a haza szólított,
Tetteinkkel díszítettünk minden századot,
Sorsunk tűrjük emelt fővel,
Míg a szívünk megszakad,
De a hit és remény örökre megmarad.
De a hit és remény örökre megmarad.
Hiába folyt őseink vére ezer éven át,
Ha szolgálnunk kell mostantól egy idegen hazát.
De a huszonkét esztendőnek fekete porát,
Lemossa a bécsi döntés, Horthy korszakán.
Negyvennégyben népünk sorsa újra szomorú,
Véget ért a második világháború,
Ezúttal a vörös gárda állít új határt,
S úrrá lessz a román kommunista párt.