Ébredünk
teslavox
Erős, mint Toldi, és sovány, mint Norbi
Becsukott szemmel is célba találok…
Nincsen pénzem, de van egy ötletem,
Felmegyek érte, és megmutatom neki,
Azt, amit még senki se látott.
A huszadik századi leszármazott,
Aki telefonfülkének dőlve hívja,
De az aprópénzből sincs elég neki.
Új világ, új nemzet, új állapot,
Kezelj úgy, mint egy vadállatot.
Hidd el, hogy már nem nagy meglepi…
Aki a másik csapatban van, vegye fel a vállára a kék szalagot.
Ebben a világban meghalni sem lehet úgy, ahogy én akarok
A köldökömből nő ma ki minden,
Egy világot adok teljesen ingyen.
A kiskezű lány a pult mögött,
Aki már tizenévesen elköltözött.
De én megtalállak az éjszakában,
Majd azt hazudom, hogy: csak erre jártam…
A fények a sötétbe rajzot írnak,
Miért engem néztek radírnak?
Jön a mentő, kérdem: Elviszel?
De csak rázza a fejét, hogy nem visz el.
Az orvos lusta, a rendőr béna,
A kutyáknak hús, és a lónak széna.
Ha mindenki alszik, mi ébredünk.
A ti estétek a mi reggelünk.
A ti estétek a mi reggelünk,
Ébredünk, ébredünk…