November
Kovács László (Stone)
a whiskys üveg még ott áll az asztalon
mondd a tegnap mennyit ér, ha a vágy most bennem él,
hogy tiszta lappal induljak a fény felé
Izzó tűz, vad fény ég szememben
gyűlölt világ, mint egy jéghegy fogva tart
kérlek várj, ne menj, november,
félek, a könnycsepp is jéggé fagy majd
jéggé fagy majd
felejtek régi arcokat, kitörlök fontos hangokat
a noteszemből kitépem mind a múltamat
már csak néhány levél maradt
ami őrzi az álmokat
s ha a telefon szól még mindig várom a hangodat
Izzó tűz, vad fény ég szememben
gyűlölt világ, mint egy jéghegy fogva tart
Kérlek várj, ne menj, november,
félek, a könnycsepp is jéggé fagy majd
Izzó tűz, vad fény ég szememben
gyűlölt világ, mint egy jéghegy fogva tart
kérlek várj, nélküled üres minden éjjel
félek, a könnycsepp is jéggé fagy majd
jéggé fagy majd