Nagyjából ennyi (eredeti változat, km. Lehel és Szuli)
Puma
Tényleg meséljek arról, hogy mi van a szívemben?
Ez olyan, mint egy vaknak magyarázni a színeket
Szürke a világotok ezért hoztam zsírkrétát
Mert nekem is nyújtották és az életem szebbé vált
Én hülye... Azt gondoltam majd felébred
Mindenki ha álmában belevilágítok szemébe
De aki mélyen alszik azt vakítja a napfény
Küzdjenek csak.. A Föld nekik egy harctér
Én már nem tudok mást tenni mint példát mutatni
Mert füvesgyerekből van már pár tucatnyi
Járkálok az utcán amit látok nekem fáj
A legtöbb felnőtt még gyerek jó hogy nem hord pelenkát
Amíg te tévézel addig a faluban terror van
A városban meg a rendőrtől félnek a legjobban
Ordibáld hogy szebb jövőt én suttogom hogy szebb jelent
Ami téged éltet az számomra nem jelent
Semmit... Nekem már nem kell hogy felébredj
Ha neked úgy jó ahogy van nem baj én megértem
Én csak azért jöttem megmutassam máshogyan is lehet
Ha újra felém fordulnál én nyújtom a kezem
Lehel:
Minden, amire azt hitted hogy valóság
Illúzió supán, majd a felismerés tarkónvág
Át lettünk verve, a dühöm a világba
Legyőzött mindenkit a szeretetnek hiánya
Sírva nézek rátok, akár egy temető
Ebben az országban már minden megehető..
Megvehetsz mindent, kivéve önmagad
Hiába a 40 fok, ha a szíved lefagy
Néha zokognék attól, amit látok
A színpad előtt betépett arcok
Azt látom.. hogy utáltok élni
Csak harcolni, rombolni és elítélni
Képzeld, engem is vertek szájba jópárszor
Mégsem lettem kopasz, se dühös meg warrior
Vagyok, akik vagyok, jön ami jön
Mit számít, hisz Isten a segítőm
Egy sör mellett bámulom a naplementét
Miért érzem, hogy saját magam szedem szét?
Tudom, senki nem tud majd bántani
Ha elkezdem a saját utam járni
Mindig csak várni.. Nekem elég már!
Hiába fényezed, ez attól még fellegvár
Attól még hamis, csak egy hazugság
Ébresztem a lelkem, eleget aludtál!
Szuli:
nem érdekelnek lájkok amíg alattam egy lábdob
egyenesen felfelé haver meg nem állok
gyerünk köcsög hát dislájkolj a youtubeon
van értelme csinálnom s ezt elég hogyha én tudom
ebből merítek, szorítom a tollatt
hál' istennek ott tartok hogy nem izgat a holnap
nincsenek jó rímeim és nem pörög a nyelvem
amit éppen érzetem, mindig azt reppeltem
igen, reppelek, mer 'az ének nem megy
próbálok még építeni bazdmeg...veled szemben
illetve veled ellentétesen
mer' az a helyzet, nem vagyok tehetségtelen
de nem kergetek díjakat meg eredményeket
mert ami nektek számít nekem jelentéktelen
el vagytok ti tévedve elég rendesen
majd szóljatok ha egyszer felébredtetek