Nagylátószög
MAnökkenProlEtarZ
Az még úgy kezdődött,
hogy még minden új volt,
és tiszta vasalt ruhák
illata szállt a késő nyári őszbe,
a metró ütemre járt.
A test precízen működött,
mégis nagyot lötött
valami ott a szívben,
próbáltam megnézni, mit írnak bele
a természeti erők nekem.
Már nagyjából élek
nézd meg mit tudok,
elengedett kézzel megy.
Egy kicsit lászódik még a mélyedés,
egy kicsit őrültem meg.
A kérdés többé már nem csak kérdés,
a válasz régen kész van.
Már nem szokatlan,
és a kezem se remeg
ha a szíved egyet kattan.
Ha behunyom a szemem,
és azt álmodom ami van,
biztos nem lesz bajom.
Repülő kell az égre,
kutyákkal rajzolok
Ha kinyitom a kezem
és szorítom ami még van,
biztos nem múlik el.
Homokot szór a térre,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
Virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem
A szívem, a szívem, a szívem,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
Egy szinuszgörbe és nézd meg
ott a csúcs ami azt jelképezi,
hogy a sok élmény miatt
az agyad túlpörög,
és olyankor elképzeli,
Hogy virágos réteken,
tengerparti fák alatt egy fényképen,
működésképtelen,
szertefoszló vágy
közeledik félénken.
Ha behunyom a szemem,
és azt álmodom ami van,
biztos nem lesz bajom.
Repülő kell az égre,
kutyákkal rajzolok
Ha kinyitom a kezem
és szorítom ami még van,
biztos nem múlik el.
Homokot szór a térre,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
Virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem
A szívem, a szívem, a szívem,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
És azt várom, hogy egy kicsit összeragaszt,
a buborékból a szappan ami marad.
És ahogy száll, egyedül jár
az úton bevár, és végül megáll
a szívem, a szívem, a szívem
Virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem
A szívem, a szívem, a szívem,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
A szívem.
hogy még minden új volt,
és tiszta vasalt ruhák
illata szállt a késő nyári őszbe,
a metró ütemre járt.
A test precízen működött,
mégis nagyot lötött
valami ott a szívben,
próbáltam megnézni, mit írnak bele
a természeti erők nekem.
Már nagyjából élek
nézd meg mit tudok,
elengedett kézzel megy.
Egy kicsit lászódik még a mélyedés,
egy kicsit őrültem meg.
A kérdés többé már nem csak kérdés,
a válasz régen kész van.
Már nem szokatlan,
és a kezem se remeg
ha a szíved egyet kattan.
Ha behunyom a szemem,
és azt álmodom ami van,
biztos nem lesz bajom.
Repülő kell az égre,
kutyákkal rajzolok
Ha kinyitom a kezem
és szorítom ami még van,
biztos nem múlik el.
Homokot szór a térre,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
Virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem
A szívem, a szívem, a szívem,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
Egy szinuszgörbe és nézd meg
ott a csúcs ami azt jelképezi,
hogy a sok élmény miatt
az agyad túlpörög,
és olyankor elképzeli,
Hogy virágos réteken,
tengerparti fák alatt egy fényképen,
működésképtelen,
szertefoszló vágy
közeledik félénken.
Ha behunyom a szemem,
és azt álmodom ami van,
biztos nem lesz bajom.
Repülő kell az égre,
kutyákkal rajzolok
Ha kinyitom a kezem
és szorítom ami még van,
biztos nem múlik el.
Homokot szór a térre,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
Virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem
A szívem, a szívem, a szívem,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
És azt várom, hogy egy kicsit összeragaszt,
a buborékból a szappan ami marad.
És ahogy száll, egyedül jár
az úton bevár, és végül megáll
a szívem, a szívem, a szívem
Virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem
A szívem, a szívem, a szívem,
virágokat sodor a szívem, a szívem, a szívem.
A szívem.
kapcsolódó videók
