Szántó Gyula:
Havi kétszáz fix

Havi kétszáz pengő fixszel ma egy ember könnyen viccel. Havi kétszáz pengő fixszel feleségül venném önt. Mert a jólét az nem kényszer, nekem nem kell ház és ékszer, vacsoráznom

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Szereted-e még a kék ibolyát

Szereted-e még a kék ibolyát, az én virágomat, megérted-e még az álmaimat, s az én világomat? Hisz ez a modern világ ma csupa motor, nem divat a szív, a csók, s a virágcsokor, mint v

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Jóska, levelet hozott a pósta

Ha kissé virul a táj A lány mind levelet vár s megpumpol minden postást Rázósak a viszonyok Főképpen ez is az ok Vallomást nem írok mást (Refrén:) Jóska, levelet hozott a pósta

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Kislány kezeket fel

Kislány, kezeket fel, most egy kis szerelem kell, mit játszik az én szívemmel? Ebből happy end lesz, mert lágyan dalol egy dzsessz, és hozzá simul szívemhez. Szerelemi téren, kérem,

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Halászlegény (közr. Szabó Mária)

A Volga tajtékos habja zúg, titokról mesél az ár. Maruszja, kék szemű, szőke lány szíve szerelmére vár. Maruszja párja a halászlegény sietve evez már a part felé. Ladikból ki

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Álmodó Tisza-part

Virít már a szarkaláb odahaza régen, ezer tücsök muzsikál most is künn a réten. Oda jár ki a babám, mosolygott a szeme rám. Istenem, de szép volt, Istenem, de rég volt! Álmod�

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Csókos a te szád

Csókos a te szád, de tőlem megtagadod. Vágyakozom rád, de válasz csak kacajod. Nem mondom többé, hogy légy enyém, hisz mindezt tízszer, százszor elmondottam én. Eleped a szív,

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Búskomor a liba

Búskomor a liba, mert nála az a hiba, ha esik az eső, hát nincs kalocsnija. Bánatos a kacsa, mert alacsony a hasa és nem lehet oly fess, mint egy török pasa. Kalocsniba rakjuk há

tovább a dalszöveghez

Szántó Gyula:
Elég volt már a szerelemből

Sokat szerettem, sokan szerettek, meg is csókoltak, ki is nevettek. Búcsúztunk néha szemünkben könnyel, elváltunk néha hideg közönnyel. Elég volt már a szerelemből, a sóhajokból,

tovább a dalszöveghez