Egy vonatra szálltunk, aztán mégsem indult el,
Futva is mennék, de Téged már nem érdekel...
Egy büszke csillag és egy tétova bolygó –
Az Univerzumot járva eltévedt az űrhajó...
Nincs semmim, csak ez a rock-hisztéria,
Padlóra küldött a nagybetűs EGZISZTENCIA...
Nehéz a tempó, túl gyors nekem a tánc –
Messze mentél tőlem, de néha még várok Rád...
Ne kérdezd, miért, ha nem rám vársz!
Ne mondd, hogy még, ha nem kÃvánsz!
Ne halld a hangom, ha Benned nincs!
Feledd el, hogy élek, még rajtam van a bilincs - Te raktad rám!
VérszÃvó, furcsa lények futnak a szobámban,
BeszÃvott rossz arcok vihognak a bárban...
Vég nélkül osztják az észt, övék a világ!
Messze mentél tőlem, de néha még várok Rád...
Egy vonatra szálltunk, jó utat Ãgértél –
Egyszer még jó volna, ha mellém ülnél...
Felhők közt keresném, amit már nem lehet...
Egy eltűnt galaxis őrzi még az emlékedet.
Ne kérdezd, miért, ha nem rám vársz!
Ne mondd, hogy még, ha nem kÃvánsz!
Ne halld a hangom, a Benned nincs!
Feledd el, hogy élek, még rajtam van a bilincs - Te raktad rám!
Te raktad rám!