A Vidróczki híres nyája,
Csörög-morog a Mátrába,
Csörög-morog a Mátrába,
Mert Vidróczkit nem találja.
Egy maszatos kínpadon
Azon gondolkodom,
Isten szeme miért olyan,
Mint egy eleven timpanon?
Az üzenet bennem él,
Nem is kell menlevél,
Az alagút végén vár a fény,
Ha ez az egész majd véget ér.
A hited a tét, hát harcolj csak!
Majd a máshitű arcon csap!
Mielőtt Isten ránk lelne,
Elpusztul néhány lángelme.
Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
Környeskörül a gaz alján.
Ugyan hol állok elejbe,
Kerek erdő közepébe?
Jön a szakrális vihar!
Addig érd be annyival,
Nem úszod meg az életet
Egy létszerű haknival!
A hited a tét, hát harcolj csak!
Majd a máshitű arcon csap!
Mielőtt Isten ránk lelne,
Elpusztul néhány lángelme.
A Vidrócki sírhalmára,
Gyöngy hull a koporsójára.
Hej Vidrócki, most gyere ki,
Hat vármegye vár ideki!
Mit ér nekem hat vármegye,
Tizenkettő jöjjön ide!
Esteledik már az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől.
Sűrű erdő a szállásom,
Csipkebokor a lakásom.