Nekem ilyenből, már egy is elég,
hogy ne legyek józan.
No, de nem is ez aggaszt,
hogy ezért nem értesz majd.
A szüleid drámái egész jól állnak rajtam.
Ahogy sűrít, meg szív az ész,
az lélekbe mar.
Bár, dolgozom rajtad pár éve
iskola mellett,
Te a landolásért szállsz
s, ez csak neked jó.
Én a csillagokkal tartok,
így könnyebben veszek búcsút…
hogy a nem nyert számsoraiddal
már ne érj el.
Ahol én élek, lehet hátország,
de van egy nagy kincstár,
és nagy békesség.
Ahogy én élek, lehet bátorság,
s tudom, ára van.
Ne félts, telik még!
Amit teszel, olyan csúnya,
hogy az már majdhogynem vonzó.
Pedig, csak leugrottál nem is löktek el.
Ha gond van, elérsz majd
pár nagy mell alakú felhőn.
Gondolom, kitalálsz,
ismerős ez a ház,
Befelé már többször vonszoltál.