Nincs itthon senki
Tape Underground
Csiga vagyok a betonon,
Reklámszatyor a parkban,
Ráncok az arcodon,
Békés helyed a társadalomban.
Felöltöztet a félelem,
Levetkőztet az alkohol,
Tudatos táplálkozás a benzingőzben,
Anyám kérdem, a szakértő válaszol.
Olyan vagyok, mint senki más:
Végtelen ravatalom a fogyasztás,
Amíg térden összeimádkozom a pénzem,
Az ügyvédem imádkozik értem.
Az összes énem olyan,
Hogy csak a b***ást veszi komolyan,
A legmélyebb hitem meg olyan,
Mint a kiismerhetetlen „árfolyam”.
Amikor nem ismertelek,
Igazán csakis akkor szerettelek;
Amikor még féltem tőled,
Csak akkor voltam fontos neked.
Ha a földig hajoltam, gazdag voltam,
Ha felegyenesedtem, szegénnyé lettem,
Ha féltem az életet, nem éltem igazán,
Amikor nem féltem, a tévét néztem.
Habfürdő zajban domború lábnyomok,
A saját fülembe suttogok:
Ami tegnap az ugaron,
Az ma szimplán csak szemét a betonon.
Öltöny, Feldmár, játszóterek,
Problémás gyermekek, kokain hegyek,
Gőgös tudósok, húszéves miniszterek:
Mind a lelkiismeret helyett…
Fürdőkádban a víz alatt,
A paplan alatt a kifeküdt ágyon,
Napernyő, ami a hó alatt ragadt,
Egy soha nem álmodott álom:
Úgy nincs itthon senki…
Ha a saját markomban nem csillogok,
Nem is vagyok, unatkozok.
Ha nem vágysz rám jobban önmagadnál,
Önmagamnak sem számítok.
Üres lakásba csengetek,
Nincs itthon senki,
Nincs itthon senki.
Üres lakásba csengetek,
Nevem az ajtón,
Nincs itthon senki.
Így is hallani a liftet,
A szomszéd keze alatt a kilincset,
Gépelés közben is mozog a szám,
Tüntetők a régi, gyermekkori utcán.
Elfelejtem magam,
Kiigazítom minden igazam:
Nem azért iszom, mert akarok,
Minden mindegy, ha valaki más vagyok.
Eszek, ha szokták,
B*szok, ha szokták,
Alszok, ha szokták,
Kedves vagyok, ha szokták,
Mindent magára hagyok,
Akit a plakáton látok, az vagyok:
Öltöny, Feldmár, játszóterek,
Problémás gyermekek, kokain hegyek,
Gőgös tudósok, húszéves miniszterek:
Mind a lelkiismeret helyett…
Fürdőkádban a víz alatt,
A paplan alatt a kifeküdt ágyon,
Napernyő, ami a hó alatt ragadt,
Egy soha nem álmodott álom:
Úgy nincs itthon senki…
Reklámszatyor a parkban,
Ráncok az arcodon,
Békés helyed a társadalomban.
Felöltöztet a félelem,
Levetkőztet az alkohol,
Tudatos táplálkozás a benzingőzben,
Anyám kérdem, a szakértő válaszol.
Olyan vagyok, mint senki más:
Végtelen ravatalom a fogyasztás,
Amíg térden összeimádkozom a pénzem,
Az ügyvédem imádkozik értem.
Az összes énem olyan,
Hogy csak a b***ást veszi komolyan,
A legmélyebb hitem meg olyan,
Mint a kiismerhetetlen „árfolyam”.
Amikor nem ismertelek,
Igazán csakis akkor szerettelek;
Amikor még féltem tőled,
Csak akkor voltam fontos neked.
Ha a földig hajoltam, gazdag voltam,
Ha felegyenesedtem, szegénnyé lettem,
Ha féltem az életet, nem éltem igazán,
Amikor nem féltem, a tévét néztem.
Habfürdő zajban domború lábnyomok,
A saját fülembe suttogok:
Ami tegnap az ugaron,
Az ma szimplán csak szemét a betonon.
Öltöny, Feldmár, játszóterek,
Problémás gyermekek, kokain hegyek,
Gőgös tudósok, húszéves miniszterek:
Mind a lelkiismeret helyett…
Fürdőkádban a víz alatt,
A paplan alatt a kifeküdt ágyon,
Napernyő, ami a hó alatt ragadt,
Egy soha nem álmodott álom:
Úgy nincs itthon senki…
Ha a saját markomban nem csillogok,
Nem is vagyok, unatkozok.
Ha nem vágysz rám jobban önmagadnál,
Önmagamnak sem számítok.
Üres lakásba csengetek,
Nincs itthon senki,
Nincs itthon senki.
Üres lakásba csengetek,
Nevem az ajtón,
Nincs itthon senki.
Így is hallani a liftet,
A szomszéd keze alatt a kilincset,
Gépelés közben is mozog a szám,
Tüntetők a régi, gyermekkori utcán.
Elfelejtem magam,
Kiigazítom minden igazam:
Nem azért iszom, mert akarok,
Minden mindegy, ha valaki más vagyok.
Eszek, ha szokták,
B*szok, ha szokták,
Alszok, ha szokták,
Kedves vagyok, ha szokták,
Mindent magára hagyok,
Akit a plakáton látok, az vagyok:
Öltöny, Feldmár, játszóterek,
Problémás gyermekek, kokain hegyek,
Gőgös tudósok, húszéves miniszterek:
Mind a lelkiismeret helyett…
Fürdőkádban a víz alatt,
A paplan alatt a kifeküdt ágyon,
Napernyő, ami a hó alatt ragadt,
Egy soha nem álmodott álom:
Úgy nincs itthon senki…
kapcsolódó videók
