Refr.:
Végre, igen végre,
Felnézek a kibaszott kék égre,
Végre, a kék égre,
Felnézek a kibaszott kék égre.
Az öreglányt átkísérema zebrán,
A hangfalba kiég a mebrán,
Úgy látszik baszok az egészre, végre
Felnézek a kék égre, és látom
Hullanak a csillagok, egy kívánságot elmondok,
A Birteny Spears ne írjon több számot,
Mert a dalaitól állandóan hányok.
Vártam a jelet, de soha meg nem kaptam
Csak a szart a pofámba, mer' az életem elbasztam,
Utálom az egész világot,
Ilyenkor elszívok egy dzsoját, és szállok, meg nem állok,
meg nem állok, nem várok, a színpadra kiállok,
Elrappelem, hogy milyen az én életem,
Hisz tudom, hogy ez így jó nekem.