Külvárosból,
Belvárosba,
Visz ez a busz, ismerős már minden utca.
Útjaim rég
Összeértek,
Nincs értelme az egésznek.
Így utazom,
Napról-napra.
Könny – mázolta, istenverte mocskos ablak,
Nézek rajtad.
Mutass szépet!
Olyat, amiért megérte.
Holnap úgyis,
Zsebre vágnak.
Óriásplakátra írják: nézd az állat,
Nézd, hogy húzza
Éjjel-nappal!
Naftalinszagú a hajnal.
Te sem vagy már,
Én sem vagyok.
Gyűrött álmok közé szorult hétköznapok
Eltemettek,
Nagyon régen.
Kereslek még más szemében.
Arcra álarc,
Szemre kalap,
Szájkosár a kutyának, még hátha harap.
Menni-menni,
Körbe-körbe.
Ki tudja, mi lesz belőle?