Nemecsek: Suttogják a fák
Boka: Játszik csak a szél.
Nemecsek: És rólam suttogják.
Boka: Néma a tér.
Nemecsek: Hogy neve sincs már.
Boka: Gyere csak lépj.
Nemecsek: Itt egy neve nincs jár.
Nemcsek: Idesúg az est.
Boka: Arcod csupa láz.
Nemecsek: De többé ne keresd,
Boka: Forró láz.
Nemecsek: Hogy ki köszön rád.
Boka: A hideg is ráz.
Nemecsek: A kutya sem lát.
Nemecsek: Egy név, az enyém ott a sorban,
Nézd, elveszett egy szóban!
Most a tinta eltemet,
Fáj, hogy nevemet kisbetűvel tüntetik el.
Egy név. Már nem látszik, hogy hol van.
Én nem látszom így valóban.
Szólj, ne hagyjuk semmiképp,
És egy nap újra szép lesz a nevem! Jössz-e velem?
Suttogják a fák...
Boka: Veled megyek én!
Nemecsek: Jól van mehetünk.
Boka: Hát persze te szegény!
Nemecsek: Jót nevetünk,
Boka: Odalépünk
Nemecsek: Odalépünk
Boka: Csak hazaérjünk.
Nemecsek: Úgy fáj, áthúztak egy sorban,
Boka: Valahol van egy könyv nekem úgy mondták.
Nemecsek: Ott elvesztem egy szóban.
Boka: Az a címe, hogy bátorság
Nemecsek: Nézd, a tinta eltemet! Tisztes nevemet
Boka: Én tudom, az a könyv tisztes nevedet
Nemecsek: Kisbetűvel tüntetik el.
Boka: Nagybetűvel tünteti fel.
Nemecsek: Suttogják a fák... suttogják
Boka: Egyszer meg tudják az igazat
Együtt: Suttogják a fák.