Nem tudom mi a baj édes
de az arcodon olyan rémes
jeleket látok, hogy elfog a félsz
Hányszor mondtad még régen
hogy a szépszavak untatnak téged
Az eszem megáll
kérlek ne sírdogálj!
Várj rám a téren
és mosolyogj úgy mint régen
Szólj ha valami fáj ne titkold el
Nézz rám ha kérem,
ha lehet éljünk egy kicsit szépen
és soha ne mondd hogy nincs tovább!
Ennek a napnak is lőttek
Vége a szépidőknek
A szemeden látom:
ennyit a szerelemről
Rég meguntam már drágám,
hogy az életünk minden napján
Rád vigyázzak
elég, elég már
Várj rám a téren
és mosolyogj úgy mint régen
Szólj ha valami fáj ne titkold el
Nézz rám ha kérem,
ha lehet éljünk egy kicsit szépen
és soha ne mondd hogy nincs tovább!
ref.
Várj rám a téren
Ne titkold el ha valami fáj
Nézz rám ha kérem
és soha ne mondd, hogy nincs tovább
hogy nincs tovább