Valahol a semmi szélén áll egy óceán.
Szeli száz céltalan utazó.
Sose' látott városok, színes kikötők után
repül száz kék hajó.
Van aki egy álmot látott, ahol várt rá egy part.
Neki szélcsendben is süt a nap.
S van akin a hullám tépett vászon elszakadt,
s csak egy árbóc maradt.
VITORLÁK AZ ÉG ALATT,
VITORLÁK A SZÉLBEN,
MA ÉJJEL BONTSUNK VITORLÁT!
VITORLÁK AZ ÉG ALATT,
VITORLÁK AZ ÉJBEN,
JÓ SZELET, JÓ ÉJSZAKÁT!
Odalent a mélyben alszik egy elsüllyedt hajó.
Neki véget ért ez az utazás.
Valaha egy álmot űzött, ami szűz volt, mint a hó,
de elmúlt a varázs.
VITORLÁK AZ ÉG ALATT,
VITORLÁK A SZÉLBEN,
MA ÉJJEL BONTSUNK VITORLÁT!
VITORLÁK AZ ÉG ALATT,
VITORLÁK AZ ÉJBEN,
JÓ SZELET, JÓ ÉJSZAKÁT!
Nézd a csónakot, aki voltál régen!
Ő még büszke, mint a szél.
Neki elhinném én is, hogy lesz ki partot ér,
csak messze még a cél.
VITORLÁK AZ ÉG ALATT...