Reszket a hold a tó vizén,
Színezüst lángot szór a fény,
Ó de sokszor jártam erre én - egyedül.
Titkon a szívem arra vár,
Hogy itt egyszer újra rádtalál,
De csak a gúnyos őszi szél hegedül.
Azelőtt itt a tónál randevúztunk,
Itt a tónál álmodoztunk
Holdfényes nyári éjszakán - te meg én.
Reszket a hold a tó vizén,
Színezüst lángot szór a fény,
Most is csak erre járok én - egyedül.
Későre jár, a tó is alszik már,
S a lomb közt most hűvös szél suhan.
Egy sárgult levél zizegve földet ér,
Csendben csak nézem szomorúan.